Ifj. Horthy Miklós

The events of 1944

Vitéz nagybányai Horthy Miklós a II. Világháborúban betöltött szerepe évekig történelmi viták tárgya volt. A Világháború alatt való azon tevékenységét kritizálták, hogy egyedül ő a felelős a magyarországi Holocaust-ért, valamint a náci Németországgal való szövetségkötésért. Azonban a történelem sohasem fehér vagy fekete.

In August 1944, Romania withdrew from the Axis and turned on Hitler and his allies. This development, a sign of the failing German war effort, led Horthy to reconsolidate his position. He ousted Sztójay and the other Nazi-friendly ministers installed the preceding spring, replacing them with a new government under Géza Lakatos. He stopped the mass deportations of Jews and ordered the police to use deadly force if the Germans attempted to resume them. While some smaller groups continued to be deported by train, the Germans did not press Horthy to ramp the pace back up to pre-August levels. Indeed, when Horthy turned down Eichmann’s request to restart the deportations, Heinrich Himmler ordered Eichmann to return to Germany.

Horthy megújította béke-tapogatózásait a szövetségesek felé és elkezdte azon stratégia újragondolását, hogy megadja magát annak a szövetséges erőnek, amiben a legkevésbé bízott, a Vörös Hadseregnek. Jóllehet Horthy még mindig keserűen antikommunista volt, a nácikkal való egyezkedései arra a következtetésre juttatták, hogy a szovjetek messze a kevésbé rosszak. A bizalmasán, Miklós Béla tábornokon keresztül, aki Kelet-Magyarországon kapcsolatban voltak a szovjet erőkkel, a szovjeteknek való megadást kereste a magyar kormányzat autonómiájának megtartásával. A szovjetek ezt megígérték és október 11-én Horthy és a szovjetek végül aláírták a feltételeket. 1944. Október 15-én Horthy tájékoztatta a kormány minisztereit, hogy Magyarország fegyverszünetet kötött a szovjetekkel. Azt mondta „mostanra világossá vált, hogy Németország elvesztette a háborút… Magyarország előzetes fegyverszünetet kötött Oroszországgal és felhagy minden ellenségeskedéssel ellene”. Horthy”… értesítette a Német Birodalom képviselőjét, hogy rövidesen katonai fegyverszünetet kötünk a korábbi ellenségeinkkel és minden ellenségeskedést beszüntetünk ellenük”.

A nácik azonban előre látták Horthy lépését. Október 15-én miután Horthy bejelentette a tűzszünetet az egész országban sugárzott rádióadásban, Hitler megindította a Panzerfaust hadműveletet, Otto Skorzeny parancsnokot Budapestre küldte azzal az instrukcióval, hogy Horthyt a hatalomból elmozdítsa. Horthy fia, Ifj. Horthy Miklós szovjet képviselőkkel találkozott volna, hogy véglegesítsék a megadás feltételeit, de amikor Skorzeny és csapatai útjukat állták és egy ellenőrző pontnál elrabolták ifj. Horthy Miklóst. Egy szőnyegbe csavarva ifj. Horthy Miklóst azonnal a repülőtérre vitték és Németországba szállították fogolyként. Ezután Skorzeny pimaszul egy konvoj német csapatot és négy Tigris II tankot vezetett a Várdomb Bécsi kapuja ellen, ahol a magyarok azt a parancsot kapták, hogy ne álljanak ellen

Horthyt Veesenmayer és csapata fogta el 15-én később és a Waffen SS irodának átadták, ahol éjjelre is ott tartották. Veesenmayer azt mondta Horthynak, ha nem vonja vissza a fegyverszünetet és nem mond le, a fia másnap reggelre halott lesz. A fasiszta Nyilaskeresztes Párt gyorsan átvette Budapestet. Fia életét féltve Horthy beleegyezett abba, hogy aláír egy dokumentumot arról, hogy hivatalosan lemond és Szálasi Ferencet, a Nyilaskeresztes Párt vezetőjét nevezi meg államfőnek és miniszterelnöknek. Horthy megértette, hogy a németek csak a presztízzsel bíró pecsétjét akarták a nácik által támogatott Nyilaskeresztes államcsínyhez, de aláírta. Ahogy a kapitulációja kapcsán később kifejtette: „Nem mondtam le és nem is neveztem ki Szálasit miniszterelnöknek. Csupán elcseréltem az aláírásomat a fiam életéért. Egy géppuska által kikényszerített aláírás nem lehet jogszerű.”

Horthy három nap múlva találkozott Skorzeny-vel a Pfeffer-Wildenbruch-beli apartmanjában ahol azt mondták neki, hogy Németországba szállítják. Skorzeny azt mondta Horthynak, hogy „díszvendégként” egy biztonságos bajorországi kastélyba viszik. Október 17-én Horthyt Otto Skorzeny személyesen foglyaként Bajorországba vitte a Hirschberg kastélyba, ahol szigorúan őrizték.

Az SS segítségével a nyilaskeresztes vezetés gyorsan átvette a hatalmat a magyar fegyveres erők felett, hogy megakadályozzák a kiugrást, amit Horthy tervezett, annak ellenére, hogy a szovjet csapatok már mélyen behatoltak az ország területére. Szálasi folytatta a zsidók, és más „nem kívánatos” személyek üldözését. Az 1944. novembere és 1945. januárja közötti három hónapban 10.000 és 15.000 közötti számú zsidót lőttek agyon a Duna partján nyilaskeresztes kivégzőosztagok. A nyilaskeresztesek emellett újra fogadták Adolf Eichmannt Budapesten, ahol megkezdte a túlélő városi zsidók deportálását.

1944. decemberére Budapest a szovjet csapatok ostroma alá került. A nyilas vezetés a Duna vonalára vonult vissza a budai hegyekbe január végén, és februárra a város megadta magát a szovjet csapatoknak. Horthy házi őrizetben maradt Bajorországban egészen addig, amíg a háború befejeződött Európában. 1945. április 29-én SS-es őrzői elmenekültek az érkező szövetséges hadak elől. Május 1-jén Horthyt előbb kiengedték, majd elfogták a 7. amerikai hadsereg erői.